Láncreakció

Legalábbis erről szól a Citrini Research tanulmánya, amiben hangsúlyozottan nem egy jóslat, hanem egy átgondolásra érdemes forgatókönyv szerepel. A szcenárió szerint az ágensek miatt kirúgják a fehérgallérosokat, nő a termelékenység, de ez nem jelenik meg a GDP-ben, miközben csökken a fogyasztás. Az ágensek miatt megszűnnek azok az aggregátorok, amelyek a lustaságunkat sarcolják - és az ezekbe fektetett kockatőke elporlad. Az ágensek segítenek leprogramozni olyan helyi megoldásokat, amiket eddig SaaS keretében használtunk. Mindez együtt: 30%-os tőzsdei esés, ingatlanválság és az adóbevétel csökkenése. Igaz lehet mindez?

Vendégünk volt dr. Varga Pál, a BME TMIT tanszékvezetője, a HTE Mesterséges Intelligencia Szimpózium szervezője és az Infocommunications Journal főszerkesztője és az április 28-29-én tartott Szimpózium programja mellett beszélgettünk a TMIT hozzáállásáról az AI-jal írt beadandókhoz, a Journal nehézségeiről, amelyek az AI-jal generált cikkek egyre növekvő számából fakadnak, sőt az AI ipari adaptációjáról is.

A Láncreakcióhoz sok szálon kötődő Minerva Intézet januári és februári kutatása a szokásosnál nagyobb hullámokat vert, ráadásul érdekes módszertani változások keretezték az elmúlt két hónap kutatásait. Miért változtattunk a súlyozási eljáráson, miért dilemmáztunk a februári adatok közlése előtt és mik a jelenkori közvéleménykutatók legnagyobb kihívásai?

Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy a modell butulni kezd, vagy nem hajlandó alapos választ adni, esetleg a válasz helyett a kérdésben megbújó feltételezést erősíti inkább, vagy csak a komplex feladatokat oldja meg, miközben az egyszerű kérdésekre rossz válasz érkezik. Mi lehet az oka ezeknek a "viselkedéseknek" - egyáltalán, ezek viselkedési minták vagy csak egyszerű áramspórolás? Strukturális és elvárt lustaság, komplex matematikával foglalkozó OpenAI alkalmazottak és az LLM-ek biológiája: megpróbáltunk utánajárni a model lazyness jelenségének.

Érdekes-e még az adattudomány, vagy most csak az AI szexi? Első blikkre az utóbbi, miközben a kenyér ára egyelőre nem lesz olcsóbb az AI miatt. A személyre szabott applikációk kora viszont eljöhet a vibe coding miatt, ha tényleg nincs felső határa a világ számára szükséges kódsorok számának.
Az ezen való merengés után viszont átnéztük az elmúlt hetek híreit: az Anthropicot megzsarolná az USA szövetségi kormányzata, Hollywoodot leépítené a Seedance 2.0, ősemberek DNS-éből állítana elő új antibiotikumokat egy kutató, robotizálni is lehetne a biológiai laborokat, egy Hofi szkeccs a 14 disznóról Linkedin posztot ihletett, az IBM egyik vezetője pedig a GenAI projektek szervezeti csapdáin élcelődött, végül pedig a Tesla nem hívhatja Autopilotnak az önvezető rendszerét Kaliforniában, a ChatGPT pedig gyalog küldene el autót mosni - vagy nem.