Kibertámadás!

Az adásban szó esik a következő témákról:

miért veszélyes, ha egy szolgáltatás vissza tudja küldeni az eredeti jelszavunkat;

hogyan működik a hashelés;

mire jó a salting, a peppering és a stretching;

hogyan törnek fel jelszavakat brute force módszerekkel és szivárványtáblákkal;

miért fontos az egyedi, hosszú jelszó;

hogyan segíthet egy jelszószéf;

miért érdemes bekapcsolni a kétfaktoros azonosítást;

miben jobb egy authenticator app vagy hardveres biztonsági kulcs az SMS-es kódnál.

A Kibertámadás! 111. epizódjában a deepfake jelenség kerül a középpontba. Vendégünk Dr. Veszelszki Ágnes kommunikáció kutató, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja, aki Tamással arról beszélget, mit jelent a deepfake fogalma, hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, és milyen formái vannak a videó-, hang- és kép manipulációnak. Szó esik ismert deepfake-esetekről, a dezinformációról, valamint arról is, miért válik egyre nehezebbé eldönteni, hogy egy online tartalom hiteles-e. Az adás bemutatja a „három T” módszert: Tartalom, Technológia, Terjesztő, amely segíthet tudatosabban vizsgálni a gyanús tartalmakat. A beszélgetés végső tanulsága, hogy a digitális világban a biztonság egyik alapja a médiatudatosság, a kontextus értelmezése és a kritikus gondolkodás.

A DeepFake-ről készült CTI elemzésünket az alábbi linken tekintheti meg: https://nki.gov.hu/it-biztonsag/elemzesek/szorakozastol-a-jogsertesig-hogyan-hasznalo-a-deepfake/

Ebben az epizódban az előző beszélgetés folytatásaként az NKI elmúlt éveinek egyik legnagyobb szakmai feladata kerül középpontba: a NIS2 irányelv hazai implementációja. Arról beszélünk, hogyan zajlott a jogalkotási munka, milyen szerepe volt ebben az NKI szakmai közösségének, és miért lehet Magyarország büszke arra, hogy európai összevetésben is az elsők között zárta le az átültetési folyamatot. A beszélgetés kitér arra is, hogy az NKI nemzetközi szerepvállalása az elmúlt években jelentősen megerősödött. Szóba kerül a CSIRT Network, az EU-CyCLONe, a közép-európai kiberbiztonsági együttműködések, valamint a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakmai feladatok. 

Az epizód második felében az NCC, vagyis a Nemzeti Koordinációs Központ kerül előtérbe. A hallgatók képet kapnak arról, hogyan kapcsolódik az NCC az európai kiberbiztonsági finanszírozási ökoszisztémához, milyen pályázati lehetőségek érhetők el a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára, és miért fontosak ezek a források a kiberbiztonsági tudatosság, érettség növelésében.

Lajos jó régen járt már a stúdiószobánkban, akkor az NKI előtt álló feladatokról, tervekről beszélgettünk. Tekintsünk vissza az elmúlt évekre! Ezekből a tervekből mi hogyan sikerült? Változott azóta az elképzelés? Esetleg van olyan terv ami időközben átalakult? Az önreflexió közben arra is időnk volt, hogy visszatekintsünk néhány emlékezetes NKI által kezelt kiberbiztonsági incidensre, továbbá megválaszolásra kerül a kérdés: miért változott meg az NKI neve Nemzeti Kiberbiztonsági Intézetre?

Ebben az adásban Busa Attilával beszélgetünk a katonai kibervédelem világáról, a Magyar Honvédség kiberképességeinek fejlődéséről, valamint arról, mit jelent ma a gyakorlatban felkészültnek lenni a kibertérben. Attila közel húsz éve dolgozik a Honvédségnél, oktatói és rendszerüzemeltetői háttérből érkezett, és 2019 óta foglalkozik kifejezetten a kibertérrel. A beszélgetésben végigvesszük, hogyan lett a kibertér a modern hadviselés egyik meghatározó dimenziója, milyen szervezeti és képzési válaszokat adott erre a Honvédség, és milyen szakmai, emberi és mentális kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ezen a területen helytálljon.