Kibertámadás!

A mesterséges intelligenciával támogatott szoftverfejlesztés egyre szélesebb körben terjed, és ma már akár komolyabb programozói ismeretek nélkül is bárki hozhat létre működő alkalmazásokat. A gyorsaság és a hatékonyság azonban új kiberbiztonsági kihívásokat is eredményez.
A Kibertámadás! podcast 115. adásában Sándor Barnabás kiberbiztonsági szakértővel járjuk körül a vibe coding jelenségét, az AI által generált kódok lehetséges sérülékenységeit, valamint a megfelelő fejlesztési és biztonsági kontrollok jelentőségét.

Szó esik a DevSecOps-szemlélet szerepéről, az automatizált sérülékenységvizsgálat lehetőségeiről, az MI-eszközök jogosultságkezeléséről, valamint arról, hogyan változtathatja meg a mesterséges intelligencia a fejlesztők és a kiberbiztonsági szakemberek munkáját.
Vajon képes az MI saját hibáinak felismerésére és kijavítására? Kiválthatja a fejlesztőket és a biztonsági szakembereket? És milyen egyéb veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia egyre nagyobb fokú önállósága?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Kibertámadás! legújabb epizódjában.

Folytatjuk Dr. Krasznay Csaba életútjának feldolgozását, és ezúttal ott vesszük fel a fonalat, ahol az előző részben – természetesen teljesen véletlenül – egy óriási cliffhangerrel abbahagytuk.
2010 után alaposan átrendeződik a hazai közigazgatási informatika, közben pedig a világban olyan események történnek, mint a Stuxnet, így egyre nehezebb úgy tenni, mintha a kiberbiztonság csak néhány informatikus különös hobbija lenne.

A beszélgetésből kiderül, hogyan született meg Magyarország első nemzeti kiberbiztonsági stratégiája, és hogyan jutott el Dr. Krasznay Csaba és Dr. Muha Lajos odáig, hogy egy üres tábla előtt ülve azt a meglehetősen egyszerű feladatot kapják: „írjatok törvényt!”
Szóba kerül az információbiztonsági törvény megszületése, a hazai kiberbiztonsági intézményrendszer kialakulása, valamint az is, hogyan kerültek bele a szabályozásba olyan oktatási és biztonsági követelmények, amelyek hatása a mai napig érezhető.

Innen aztán teszünk egy kisebb kitérőt a versenyszférába is: Balabit, sok körös állásinterjú, product management, világjárás, RSA Conference és egy magyar kiberbiztonsági vállalat történetének nemzetközi sikerei.

Végül visszatérünk az egyetemi világhoz, ahol már kiberbiztonsági mesterképzésről, kutatóintézetről, oktatásról és a szakma következő generációinak kineveléséről beszélgetünk.
És persze arról is szó esik, miért van szükség olyan szakemberekre, akik nemcsak értik a kiberbiztonságot, hanem közérthetően el is tudják magyarázni, miről szól valójában ez az egész „kiber”.

Hogyan lesz egy Commodore 64-en nevelkedett, iskolai rendszereket megpiszkáló diákból a hazai kiberbiztonsági szakma egyik legismertebb szereplője?
4 év után újra elővettük a Kiberportré sorozatot, ezúttal a vendégünk Dr. Krasznay Csaba.
A portré első felében egészen a kezdetekig megyünk vissza: szóba kerülnek a kilencvenes évek első internetes élményei, egy meglepően jól sikerült iskolai phishing támadás, a Műegyetem biztonsági laborja és a hazai hacker szubkultúra hőskora. Innen vezet az út a Hacktivityhez, az etikus hackelés professzionalizálódásához, majd a nagyvállalati és kormányzati információbiztonsági projektek világába.
Csaba mesél arról is, hogyan változott meg számára a kiberbiztonság, amikor a technikai kérdések mellé megérkezett a stratégia, a kritikus infrastruktúrák védelme és a kiberhadviselés kérdésköre. Természetesen előkerül a „Digitális Mohács” is, és az is, hogyan kezdett kialakulni Magyarországon az a szakmai és intézményi közeg, amelyből később a mai kiberbiztonsági rendszer kinőtt.

Az adásban szó esik a következő témákról:

miért veszélyes, ha egy szolgáltatás vissza tudja küldeni az eredeti jelszavunkat;

hogyan működik a hashelés;

mire jó a salting, a peppering és a stretching;

hogyan törnek fel jelszavakat brute force módszerekkel és szivárványtáblákkal;

miért fontos az egyedi, hosszú jelszó;

hogyan segíthet egy jelszószéf;

miért érdemes bekapcsolni a kétfaktoros azonosítást;

miben jobb egy authenticator app vagy hardveres biztonsági kulcs az SMS-es kódnál.

A Kibertámadás! 111. epizódjában a deepfake jelenség kerül a középpontba. Vendégünk Dr. Veszelszki Ágnes kommunikáció kutató, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja, aki Tamással arról beszélget, mit jelent a deepfake fogalma, hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, és milyen formái vannak a videó-, hang- és kép manipulációnak. Szó esik ismert deepfake-esetekről, a dezinformációról, valamint arról is, miért válik egyre nehezebbé eldönteni, hogy egy online tartalom hiteles-e. Az adás bemutatja a „három T” módszert: Tartalom, Technológia, Terjesztő, amely segíthet tudatosabban vizsgálni a gyanús tartalmakat. A beszélgetés végső tanulsága, hogy a digitális világban a biztonság egyik alapja a médiatudatosság, a kontextus értelmezése és a kritikus gondolkodás.

A DeepFake-ről készült CTI elemzésünket az alábbi linken tekintheti meg: https://nki.gov.hu/it-biztonsag/elemzesek/szorakozastol-a-jogsertesig-hogyan-hasznalo-a-deepfake/